v     programindításkor paramétereket adunk meg parancsorban,

v     a program bekéri az adatokat,

v     adatbázisból olvas (hagyományos értelemben vett adatbázisból pl. access)

v     az adatokat rendszer változókból veszi, pl. ls vagy dir parancs, amelynek látszólag nincs adatbázisa, de valójában az adatbázisához tartozik a teljes könyvtárstruktúra és az aktuális könyvtárpozíció is. Ennek eredményeképpen kilistázza az aktuális könyvtár tartalmát (ez már az output)

Output: ez még egyértelműbb, nem létezik olyan értelmes program, amely semmit nem csinál, semmi eredménye nincs.

Kíváncsi vagyok a véleményedre:

Szerintem nincs minden programnak adatbázisa ]

Egyetértek, még azt fűzném hozzá, hogy... ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Felvetődik még egy dolog: az időbeliség. Vagyis lehet-e azt mondani, hogy a kis nyúlfarknyi programoknak nincs adatbázisa, csak input, meg output adata. Szigorúan véve nekik is van, csak rövidebb ideig létezik, mint a hagyományos adatbázisok adatai. Végülis nincs olyan adatbázis, amely örökké létezik, előbb-utóbb az adatok megváltoznak, törlődnek. (pl. egy nagy forgalmú folyószla egyenlege akár másodpercenként is változhat)

Kíváncsi vagyok a véleményedre:

Ez az időbeliség egy hülyeség ]

Egyetértek, még azt fűzném hozzá, hogy... ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Ezzel csak azt akartam alátámsztani, hogy bármilyen nyúlfarknyi program egy adatbázison dolgozik. Adatbázis, így vagy úgy de mindig létezik.

Mégtovább megyek a programkód, amelyet a proci futtat, még az is adatbázisadat lehet, vegyünk adatáblát, amelynek oszlopai:

v     azonosító (a programmodul azonosítója pl. 0001)

v     forráskód pl.:

Sub Main()

    'Adatbázis megnyitása.

    Set db = OpenDatabase("C:\Documents and Settings\Hass2002.mdb")

    'Grafikus szerkesztőfelület meghívása.

    Call Gui

End Sub

v     futtatható kód: erre most nem hozok példát, ez egy bináris adatsor

v     dokumentáció: ez amit leginkább elfelejtenek a fejlesztők, de nagyon lényeges. Ha meg is van a dokumentáció, az külön adatbázisban vagy mondjuk egy pdf file-ban van és sok időt vesz igénybe a megfelelő leírást megkeresni.

Sok más egyéb oszlopot lehet felvenni egy ilyen adattáblába pl.:

v     modulazonosító: annak a modulnak az azonosítója, amelyben a rutin található.

v     filenév-azonosító: annak a file-nak az azonosítója, amelyben.

A fenti példákkal azt akartam elérni, hogy próbáljuk meg a számítógépes világot egyfajta "adatbázisszemüveg"-en keresztül nézni, hogy új dolgokat fedezhessünk fel.

Kíváncsi vagyok a véleményedre:

Nahát, hogy még az is adat, ami kód, hihetetlen... ]

Egyetértek, még azt fűzném hozzá, hogy... ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Problémafelvetés

Programfejlesztés

Aki már programozott, az tudja, hogy egy korrekt program elkészítése rendkívül összetett, idő- és munkaigényes feladat. Ha nem tartjuk be a megfelelő lépéseket, pl. elkezdünk vadul kódolni, akkor csak egy bizonytalan kódtömeget kaphatunk, amin egy idő múlva saját magunk sem igazodunk ki.

Én olyan kódot hekkelek két nap alatt... mi az a tervezés? ]

Egyetértek, még azt fűzném hozzá, hogy... ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Windows kritika

Sok oldalról lehetne kritizálni a Windows-t, én most a registry-t boncolgatnám. Néhány megállapítás, vélemény:

v     a registry is egy adatbázis,

v     a windows használata során a registry mérete folymatosan nő,

v     minden program amelyet a windows élete során felinstalláltak nyomot hagy benne,

v     senki sem érti igazából, hogy pontosan mit is tartalmaz (tudom vannak dokumentációk, amelyek folytonos keresése és kutatása egy életforma).

A registry egy olyan adatbázis, amelynek folyamatosan sérül a konzisztenciája. A problémát egyszerűen meg lehetne oldani, ha minden beállított sorhoz be lenne jegyezve, hogy melyik program hozta létre, így egy uninstallálás csak egy törlő adatbázis lekérdezést igényelne.

Sosem volt problémám a windows registry-vel ]

Sosem tudtam kiigazódni a registry-n ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Linux kritika

Előre bocsátom, nem vagyok egy linuxguru, így kérek mindenkit, ha nincs igazam sürgősen javítson ki. Legútobb, amikor egy Caldera linux-ra fel akartam telepíteni egy programot, sajna kudarcot vallottam.

Úgy gondolom, hogy ez nem csak az én hibám volt. Hosszú install text-et olvastatott velem a feltelepítendő program és be kellett volna állítanom különböző rendszerváltozókat, meg kellett volna adnom egy konfigurációs scriptben a modem nevét, stb. Tudom, ez nem a linux volt, csak egy program, amit fel akartam telepíteni, mindazonáltal általános jelenségnek tartom a linux világában.

Aki ilyet mond, az még nem foglalkozott linux-szal behatóbban ]

Ezzel a problémával már én is találkoztam. ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Elképzelések

A fent említett 3 probléma közül a programfejlesztésen gondolkodtam el és ezeket a gondolatokat szeretném megosztani. A lényeg, hogy pontos adatbázis tervezéssel a fejlesztő eszközbe bizonyos logika ültethető. Ha precízebben tervezzük meg az adatbázist, elképzelhető, hogy nem szükséges grafikus felület kialakításával foglalkozni.

Véleményem szerint ezt nem lehet leprogramozni ]

Én már találkoztam/hallottam ilyen programról ]

Látok benne fantáziát ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Főmenü struktúra

Egy windows-os program menürendszere szinte adja magát. A főmenü rendszerint Fájl, Szerkesztés, Nézet menüpontokkal kezdődik és Eszközök, Ablak, Súgó menüpontokkal végződik. Közben van 3-5 menüpont, amely a program sajátossága. Pl. MS-Word esetén Beszúrás, Formátum, Táblázat.

Igényesebb fejlesztőrendszerekben nem csak könnyen, és gyorsan lehet létrehozni a főmenüt és azok menüpontjait, hanem ún. menüsablon file-t is lehet használni, amely alapján létrehozott menüt szabadon lehet módosítani. Ezt a funkciót Delphi 4.0 alatt tapasztaltam először.

Ehelyett feltennék egy kérdést: lehetséges-e olyan algorimus, amely a kezelt adatokból elkészíti a főmenüt?

Véleményem szerint ezt nem lehet leprogramozni ]

Én már találkoztam/hallottam ilyen programról ]

Látok benne fantáziát ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]

Menüpont

Vegyünk pl. egy Word szövegszerkesztőt és menjünk végig a menüpontjain. Minden menüponthoz egy funkció tartozik, amelyeknek hatálya akár az egész programra is kiterjedhet pl. Fájl/Kilépés, de vonatkozhat arra szóra, amelyen a kurzor áll pl. Formátum/Betűtípus. Persze ne felejtsük el közben, hogy minden művelet a szövegszerkesztő adatábzisán hajtódik végre, vagyis az általa kezelt dokumentumokon.

Elemezzük ki egy kicsit ezt a dialógusablakot:

A Word által kezelt adatbázis adatmodellje az alábbiak szerint néz ki (itt majd lesz egy ábra)

Betű-> szó-> mondat-> bekezdés-> szakasz-> dokumentum.

A dialógusablakról látszik, hogy milyen típusú adatokat kezel a program és szerintem egy kód le tudná generálni ezt az űrlapot.

A 2. kérdés: lehetséges-e olyan algorimus, amely a kezelt adatokból elkészíti a program dialógusablakait?

Véleményem szerint ezt nem lehet leprogramozni ]

Én már találkoztam/hallottam ilyen programról ]

Látok benne fantáziát ]

Ebből az egészből semmit sem értek! (írd le hogy mit nem) ]